Load Balance: TP-Link TL-R470T+

Posted by PTS on dec 29, 2010 in Telekommunikáció | 1 comment

A méltán idehaza is egyre népszerűbb TP-Link egy vadonatúj Load Balance Broadband Routert mutatott be melynek már korábban is voltak hasonló társai melyeket különösebb kutakodás nélkül akár Magyarországon is meg lehetett vásárolni azonban az új TL-R470T+ egy új korszakot hoz el a Multi WAN Routerek háza táján.

Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat, hogy miről is szólnak valójában ezek az idehaza annyira nem elterjedt készülékek ezért a legfontosabb fogalmat tisztázzuk a történet , ami a későbbiekben többször felmerülhet és előkerülhet.

Load Balance Broadband Router:

Olyan terheléselosztó Router mely több úgynevezett WAN portal rendelkezik, melyen keresztül csatlakozik a világhálóra és a kisebb hálózatok 2-4 gépétől kezdődően a nagyobb hálózatok több száz gépe és felhasználója által generált adatforgalmat képes az internet felé irányítani és dinamikusan elosztani a WAN portjain mely keretében megvalósulhat a valós terheléselosztás.

Lényegében ezek a Routerek az otthoni és kisirodai társaiktól eltérően több WAN portal rendelkeznek melyeken keresztül több szolgáltató különböző technológiájú internet hozzáférése megosztható így ebből adódóan ezek a Routerek az igények és az adatforgalom függvényében legalább 2 WAN portal rendelkeznek mely száma akár 8-16-24 WAN portig is terjedhet az elérni kívánt sávszélesség és a magas szintű redundancia megvalósítása érdekében.

Az érhetőség kedvéért vegyünk egy 4 WAN portal rendelkező Load Balance Broadbad Routert jelen esetben akár a TP-Link TL-R470T+ Routere is lehet az egyik főszereplő emellé pedig három különböző szolgáltatót különböző szolgáltatásit valahogy így:

• 1. játékos: T-Home Optinet 50/25 Mbps
• 2. játékos: UPC Chello Silver 10/2 Mbps
• 3. játékos: DIGI BaseNET 40/20 Mbps
• 4. játékos: T-Home VDSL 25/5 Mbps

Ezekkel a feltételekkel lényegében adott volt a 100Mbps feletti letöltési sebesség és a közel 50Mbps környéki feltöltési sebesség. A legfontosabb előnyök között a magas rendelkezésre állást és a nagy sávszélességet lehet megemlíteni hisz az egyik szolgáltató kiesése esetében sem válik elérhetetlenné a világháló hisz a különböző technológiák és hozzáférési hálózatok garantálják, hogy a T-Home rézalapú hálózatának meghibásodása esetében az Optikai hálózat még elérhető. Vagy ha a szolgáltatót globálisan érintő probléma jelentkezik akkor még mindig marad kettő alternatíva a UPC koax-optikai kábeles hálózata és a DIGI optikai kábeles hálózata mely természetesen fordított helyzetben is igaz a szolgáltatókra ha az utóbbi kettővel történik valami probléma.

Hátrányként talán azt lehetne megemlíteni, hogy a kifejezetten erre alkalmas készülékek nagyon magas áron érhetők csak el melyek képesek a valós sebességet kiszolgálni úgy, hogy nem limitálódik be legfeljebb az elméleti 100Mbps-re a sebesség a Gigabites portal szerelt változatok árai pedig a csillagos eget verdesik.

Ezért jobb megoldás hiányában egy laptop segítségével és 4 USB-s hálózati kártya támogatásával egy mezei Linux konfiguráció egyedi beállításait követően vált elérhetővé a terhelésmegosztás mely egyben olcsóbb, rugalmasabb és magas sávszélességet nyújtott a 4 darab 100Mbps-es és a noteszgépbe épített Gigabites hálózati kártya együttműködésével.

Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy ez egy valós szituációban is kipróbált helyzet és valószínűleg nem csak Pécsen a Hungária utca lakói vannak ilyen szerencsés helyzetben, hanem más város és más utca lakói is, hogy mind a három szolgáltató T-Home; UPC és a DIGI internet hozzáférési lehetősége is elérhető és kedvünk szerint választhatunk közülük. Amit még fontosnak tartok, hogy ez a teszt még 2009 tavaszán készült mikor még a T-Home részéről nem volt lehetőség az ADSL és VDSL csomagokat átváltani az Optikaira és mikor még a UPC tervezte a nyári FiberPower bevezetését ekkor még csak a 20/3Mbps sebességű Chello Gold volt a leggyorsabb UPC internetcsomag a DIGI pedig nem sokat változott azóta sem.

Most, hogy az alapokkal tisztába vagyunk már érthetőbb, hogy a TP-Link új TL-R470T+ Routere milyen lehetőségeket is ad a kezünkbe azzal a legfontosabb különbséggel, hogy nagyobb szabadságot és persze rugalmasságot garantál azzal, hogy nincs közvetlenül definiálva a portok jellege.

Persze ez teljes mértékben nem igaz hisz alapesetben a készülék összesen 4+1 tehát összesen 5 darab 10/100Mbps sebességű portal rendelkezik melyből kettő port funkciója nem módosítható ez a fix Ethernet LAN és Ethernet WAN port. Emellett marad még 3 port melyekkel lényegében azt kezdünk amit akarunk hisz szabadon átkonfigurálhatjuk őket így a 2-3-4-es számú portok lehetnek Ethernet LAN vagy Ethernet WAN portok is.

Valójában ennek az egésznek akkor van értelme személyes véleményem szerint, ha van 4 internet kapcsolatunk melyből 3 nagyobb sebességű még a negyedik egy lassú (akár gyors is lehet) biztonsági Backup vonalnak nevezett ADSL kapcsolat amit nem feltétlen a klasszikus internet elérésre használunk (pl. VoIP telefonhálózat VPN telephelyi kapcsolat és egyéb) de ha kell és nem marad más lehetőségünk akkor bizony akár az ő segítségét is kérhetjük.

Mint ahogy fent már említettem a készülék 100Mbps portokkal van felszerelve melyekből egyszerűen és könnyedén összeállíthatjuk terheléselosztó hálózatunkat, és ha elérhető nálunk a T-Home optikai hálózata és tegyük fel van egy 80/40Mbps sebességű és kettő 50/25Mbps sebességű előfizetésünk akkor máris beállíthatjuk új TP-Link TL-R470T+ rugalmas Routerünkön a 2-3-as portot WAN port funkcióra és így a fix 1-es számú WAN port mellett a 2-es és 3-ason is csatlakozhatunk az internetre.

A csatlakozást követően az 5-ös számú fix Ethernet LAN porton és a szintén Ethernet LAN-nak kinevezett 4-es porton keresztül már meg is oszthatjuk a hálózat forgalmát az összesen 180/90Mbps sebességet biztosító internet csatlakozásokon keresztül.

Persze arról ne feledkezzünk meg, hogy az ilyenfajta Routerek nem képesek az említett sebességet egy adott gép számára biztosítani, ha csak egy adott szálon keresztül töltünk le vagy fel hisz akkor csak és kizárólag az egyik WAN porton át kommunikál a világhálóval és az Optikai modemünkkel. Abban az esetben, azonban ha több szálon töltünk le vagy épp fel, akkor a beépített 400MHz sebességű Intel IXP hálózati processzora azonnal teszi a dolgát és a megfelelő irányba vezényeli az adatcsomagokat akár automatikusan az ő saját belátása szerint vagy akár mi is megszabhatjuk, hogy hány százalékos terhelés essen egy adott csatlakozási pontra ezt azonban még a következő bejegyzésekben bővebben is el fogom magyarázni.

A TP-Link új TL-R470T+ készülékének alapvető jellemzői között említhetjük a TCP/IP, DHCP, ICMP, NAT, PPPoE, SNTP, HTTP, DNS szolgáltatásokat, valamit a DHCP Szervert, DHCP Klienst, MAC cím módosítást/klónozást, VPN támogatást, Statikus Routolást és a Dinamikus DNS lehetőségét is. Az internet csatlakozási képességeit pedig már a korábbi TP-Link Routerek mellett számos gyártó különböző Routereinek esetében is megismerhettük melyek többek között a Dinamikus IP (Kábelnetes MAC klónozott csodákhoz), Statikus IP, PPPoE (xDSL és Optikai kapcsolatokhoz) valamint PPTP, L2TP és a számunkra jelentéktelen BigPond Kábel féle csatlakozási módokat.

Megszállott VPN-eseknek pedig a Router teljes VPN Pass-Through támogatást biztosít a PPTP (iPoltalom és StrongVPN), L2TP és IP Sec kapcsolatokhoz. Ha pedig a biztonságra törekszünk akkor ne feledkezzünk meg a IP, MAC és Domain nevek szűréséről sem sőt helyes beállítások mellett a DoS támadásokat is kivédhetjük ha netán ilyesmi fenyegetne minket. Nem sorolom tovább nincs értelme de az biztos, hogy az UPnP-t és a QoS-t sem kell nélkülöznünk.

Legfőbb hátránya pedig, hogy nem szabvány 19”-es Rack házba beugrasztható méretekkel rendelkezik nem mint nagytestvére a TL-R4299G ami már lassan igazán egy fejlett akár kettőnél több Gigabites WAN portokkal és legalább 2 SFP modullal ellátott tesóra vágyik.